Egy barátnőm néhány hónappal ezelőtt ígéretesnek tűnő ismeretséget kötött egy kedvesnek látszó férfival. A csókolózás és pár félszeg találkozás után azonban valami törés történt a kapcsolatban. Ghostingról nem beszélhetünk, mert a férfi időről időre jelentkezett, válaszolt a barátnőm üzeneteire. Breadcrumbingnak sem nevezhetjük a dolgot, ugyanis ő elég ritkán írt magától, és egy idő után látszólag nem kívánta már fenntartani a kapcsolatot. Ugyanakkor a barátnőm összes Instagram-sztoriját megnézte, és a Facebookon is rendszeresen lájkolta a posztjait. Mivel az első együtt töltött néhány alkalom során úgy tűnt, a férfi érzékeny és egy kicsit önbizalomhiányos, aki ráadásul sérült is korábbi kapcsolataiban, a barátnőm azt feltételezte, hogy a férfi érdeklődik iránta, de félti magát, szüksége van egy kis biztatásra. Mi mást gondolhatott volna, amikor megkérdezte a férfit, hogy nincs-e kedve átmenni hozzá, de az nem válaszolt, viszont az összes Instagram-sztoriját megnézte aznap, és lájkolta Facebookon az új profilképét. A dologból végül nem lett semmi, a barátnőm pedig úgy feldühödött az értelmetlen lájkolgatáson, hogy blokkolta a férfit mindenhol. Engem éppen úgy sokkolt az, amikor egy férfi, aki nyíltan kizárólag szexuális kapcsolatot szeretett volna velem folytatni, olyan kijelentéseket tett, amiből világosan kiderült: töviről-hegyire ismeri a Facebook-oldalamat, amihez jó pár óra kutakodás szükséges, de az is kényelmetlen érzés volt, amikor egy szintén a közösségi oldalamon megosztott cikkemet ugyan nem lájkolta, de hajnali kettőkor küldött sms-ében jelezte, hogy mennyire tetszett neki.
Vajon miért érdeklődnek élénken emberek a virtuális térben olyanok iránt, akiket offline módon nem kívánnak megismerni vagy komolyabb kapcsolatot fenntartani velük? Erre valószínűleg nincs egy generális válasz, a jelenség azonban annyira gyakori, hogy elnevezték orbitingnak, arra utalva, hogy valaki kering körülöttünk, de közel jönni igazából nem akar. Na de mi ezzel a baj?
A legfőbb probléma
Leginkább az, hogy mint a fenti sztoriból is kiderül, az orbiting félrevezetheti azt, akivel történik, ráadásul bizonyos helyzetekben manipulatív, kontrolláló és akár kifejezetten ijesztő viselkedés is lehet. Ha szakítottak velünk, vagy egy rövid ismeretséget követően felszívódott az udvarlónk, majd azt vesszük észre, hogy aktívan követi minden mozdulatunkat a közösségi médiában, azzal sok kellemetlen érzést okozhat nekünk. Először is hiú reményeket kelthet a viselkedése, mert azt hihetjük, hogy még van visszaút, hogy talán rájött, hogy mégis jobban szeret minket, mint amennyire hittük, esetleg még azt is gondolhatjuk, hogy így próbálja finoman jelezni, hogy szeretne újra kapcsolatba lépni velünk.
Egy fájdalmas szakítást vagy elutasítást követően még az is megterhelő lehet eleinte, ha összefutunk a másikkal, nem hogy naponta többször szembesülni azzal, hogy él és virul, miközben mi igyekszünk összekaparni magunkat valahogy. Ha tehát valaki sejti, hogy fájdalmat okozott nekünk, de ennek ellenére ott ólálkodik körülöttünk továbbra is, az tiszteletlenséget is kifejez az irányunkba, mert bizonyos szempontból semmibe veszi az érzéseinket, és előtérbe helyezi saját igényeit – sőt akár az is előfordulhat, hogy önmagában azt élvezi, hogy hatással van ránk, hogy sóvárgunk utána.
Mit tehetünk az orbiting ellen?
Eleve az lenne ideális, ha kikövetnénk exeinket a közösségi oldalainkon, és őket is erre kérnénk. Persze, ha mi szakítunk, akkor kérdezzük meg a másikat, hogy ezt szeretné-e, hiszen az elutasítás után még virtuálisan is kikövetni megsokszorozhatja a fájdalmát. Ha ismerősök maradunk, akkor is figyeljünk azonban arra, hogy amíg nem telik el kellő idő a szakítást követően, és nem gyógyulnak be a sebek, addig ne olvasgassuk napi szinten, mi történik a másikkal, ne lájkoljuk a posztjait, ne nézegessük a történeteit. Ha pedig körülöttünk keringenek exek, akkor tudatosítsuk, hogy ez nem jelent semmit, és nem azért történik, mert vissza akarnak minket hódítani – ha azt szeretnék, akkor azt képesek lennének normális eszközökkel, érthetően kommunikálni. Ha pedig úgy érezzük, zavaró az online jelenlétük, akkor nyugodtan blokkoljuk őket – ha ezt túl agresszívnak találjuk, akkor az is jó stratégia, ha elmondjuk nekik, hogy – egy időre legalábbis – szükségünk van rá, hogy ne legyenek az életünk részei semmilyen formában, mert ez segíti a felépülésünket. Sose felejtsük el, hogy a határainkat nekünk magunknak kell meghúznunk, és ha egy másik felnőtt ember viselkedése kellemetlen érzéseket okoz számunkra, akkor jogunk van megszüntetni vele a kapcsolatot.