Szerző: Kerekes Anna
hirdetés
„Minél bonyolultabb, sokrétűbb egy-egy eset, annál magasabb képesítéssel rendelkező mentálhigiénés segítő az, aki a megfelelő lesz annak ellátására. A különböző végzettségek ugyanis különböző, a szakmában eltöltött időt és más-más kompetenciát jelentenek” – hangsúlyozza Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus, család-pszichoterapeuta.
A mentálhigiénés segítők rendszerében a pszichoterapeuta van a legmagasabb szinten.
„A pszichoterápia testi-lelki zavarok korrigálása lélektani eszközökkel. Ilyen zavarok lehetnek például a mentális betegségek, melyek közé a legsúlyosabb kórképek – személyiségzavarok, szkizofrénia is beletartoznak –, de akár olyan pszichoszomatikus vagy testi – mint például daganatos – betegségek is, amelyeknek van lelki vonatkozása” – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a pszichiáter is jogosult ilyen betegségeket kezelni, de ő orvosi eszközökkel – például gyógyszerrel –, míg a pszichoterapeuta lélektani eszközökkel végzi a kezelést. Bizonyos kórképek esetében az az adekvát, hogy a kliens pszichiáter és pszichoterapeuta segítségét is igénybe vegye egyszerre, de mivel orvosként van lehetőség pszichológusi képesítés nélkül is pszichoterapeuta szakvizsgát szerezni, egy pszichiáter-pszichoterapeuta egyszerre kezelheti pácienseit gyógyszerrel és lélektani eszközökkel is.
A pszichoterápia általában hosszasabb, több hónapig vagy évig tartó kezelést jelent, amelynek főbb ismérvei a rendszeresség és a gyakoriság: ez azt jelenti, hogy egy előre meghatározott időpontban, a terápia formájától függően heti többször, leggyakrabban hetente vagy minimum három-négy hetente (ezek már inkább a csoportos formák esetében adekvát időközök) találkozik kliens és terapeuta.
A képzettség és kompetencia alapján meghatározott hierarchiában a pszichoterapeuta alatt közvetlenül a klinikai szakpszichológus áll.
„A klinikust tanulmányai során arra készítik fel, hogy tökéletesen értsen a diagnosztikához, azaz meghozza azt a felelős döntést, hogy meghatározza: mi az adott személy problémája, és arra mi a megfelelő kezelés. Az egészségügyben a pszichiáter és a klinikus teamben dolgozik. A klinikai szakpszichológus úgynevezett alappszichoterápiát végezhet, vagyis a gyakori pszichés zavaroknál önállóan is elvégezheti a korrekciót. Ilyenek lehetnek például az életvitelt nem drasztikusan befolyásoló pánikzavar, szorongás, kényszerspektrum, fóbiák, egyéb kórképek” – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel.
A klinikai, illetve gyermek klinikai mellett még tízféle szakpszichológusi képzés érhető el. Egy hétköznapi problémával küzdő kliens leggyakrabban a tanácsadó szakpszichológussal kerül kapcsolatba, aki már önállóan is dolgozhat általános életvezetési kérdésekkel, normatív vagy gyakori krízisekkel, de csak egészséges emberekkel, terápiát pedig nem tarthat, és diagnózist sem adhat.
Normatív életvezetési elakadásokkal kapcsolatos segítő beszélgetést egy okleveles pszichológus is végezhet, számára azonban a szakvizsga megszerzéséig kötelező a szupervízió, tehát teljesen egyedül nem vihet eseteket.
A professzionális mentálhigiénés szakemberek köréből semmiképpen sem érdemes kihagyni a coachokat, akiknek a működése ugyan nincs ilyen szigorúan szabályozva, de megfelelő képesítések mellett fontos szerepük van a rendszerben.
„Mára már elég nagy az átfedés az életvezetési tanácsadás és a life coaching között – mondja Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, pár- és családi tanácsadó, coach –, így a kettő közti különbséget is nehézkesebb megfogni. Én úgy fogalmaznék, hogy egy pszichológiai tanácsadásban erőteljesebben jelen van a személyközpontúság, míg a coaching alapvetően eredményességorientált. Ott tehát nem a személyiség fejlesztése, hanem a teljesítőképesség fokozása, egy konkrét probléma megoldása a cél.”
Minden mentálhigiénés segítővel történő munka alapja a kliens és a szakember közötti összhang, mert ugyan számítanak a képesítések és a módszerek, de egy segítő elsősorban a személyiségével gyógyít, azzal gyakorol hatást a kliensére, így – nyilván bizonyos alapvetések mellett – a legtöbbet az számít, milyen a terápiás légkör. Ha nincs meg az összhang, akkor a világ legképzettebb terapeutájával sem lesz kielégítő együtt dolgozni. Mert a coaching, tanácsadás vagy terápia közös munka, ott a kliens is dolgozik, sőt komoly erőfeszítéseket tesz a fejlődés vagy a problémájának megoldása érdekében.
„Egy kliensnek joga van megkérdezni a segítőt, hogy milyen képesítései vannak, milyen minőségbiztosítást tud nyújtani a szolgáltatását illetően, és az együttműködés kereteiről, szabályairól is részletesen tájékoztatnia kell őt a szakembernek. A legfontosabb, hogy felkészült és hiteles segítőt találjunk: itt pedig nagyon sokat számít az első benyomás, az, hogy az ülések milyen érzéseket keltenek a kliensben. Szerintem nyugodtan hallgathatunk az intuíciónkra” – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel.
A coaching kevésbé szabályozott, de itt is lehet bizonyos szempontok alapján választani:
„Jó, ha az adott szakember az olyan nagy szervezetek által elismert tanfolyamon szerezte a képesítését, mint mondjuk, az International Coaching Federation (ICF) Hungary, ahol különböző minősítési szinteknek kell megfelelni – ezt a coachok neve melletti hárombetűs rövidítések szokták jelölni, mint például az MCC (master certified coach) –, melyek jól körülhatárolt kompetenciákat és követelmények teljesítését igénylik” – mondja Schell Gergely, hozzátéve, hogy az is pozitív jel, ha a szakember egy meghatározott szemléletben – mint például a brief vagy megoldásközpontú coaching – dolgozik, mert ez segíti, hogy a folyamat egy előre meghatározott, a coach kompetenciáját nem meghaladó mederben folyik végig.
Ha részletesebben is megismernéd, mivel foglalkozik egy-egy mentálhigiénés segítő, és mi a legfontosabb a kliens és a lelki segítője viszonyában, keresd a teljes cikket a Remind Bookazine első számában!
hirdetés
