Az Oxford Szótárban a „well-being”-et általános egészségként, boldogságként, érzelmi, fizikai és pszichológiai jóllétként fordítják. Tehát habár az anyagi jólét is hozzájárul a jóllétünkhöz, az elégedettség-, és a boldogságérzetünk sokkal több alkotóelemből épül fel, mint csupán a pénzügyi stabilitás. A jóllét megtestesít egyfajta testi-lelki-mentális egyensúlyi helyzetet, amelybe a környezetünk állapota is beletartozik. De nehéz pontos definíciót adni, a fogalom ugyanis sokféle érzést, tapasztalást foglal magában, és személyenként eltérő lehet.
Mit jelent jóllétben élni?
A well-beinget két kategóriába sorolhatjuk. Az első az objektív életszínvonalat vizsgálja, amely rendkívül hasznos a kultúrákat, országokat vagy embercsoportokat felmérő kutatásokhoz. Olyan területeket elemez, mint a munkalehetőségek, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a politika, a biztonság, az egészség vagy a környezet. Ide tartozik például az iskolai végzettség, a jövedelem vagy a várható élettartam is.
A második kategóriát, a szubjektív jóllétet már kicsit nehezebb mérni, ez ugyanis az egyén életének érzelmi és mentális értékelését, közérzetét figyeli. Azt kutatja, hogyan érezzük magukat belülről. Például olyan dolgokat figyelnek a mérése során, mint az önelfogadás, a másokkal való pozitív kapcsolataink, az autonómia, a környezeti hatékonyság, az életcéljaink vagy a személyes növekedés – ezek ugyanis mind hozzájárulnak a jó közérzethez és az elégedettséghez is.
A szubjektív jóllétet egyébként még két további csoportba is sorolhatjuk: a hedonista (élvezetközpontú) és az eudaimonikus kategóriába (önkiteljesítéssel járó). Míg a hedonikus komponens az érzésekre, érzelmekre és hangulatokra vonatkozik, utóbbi inkább a személyes növekedésre, az énfejlődésre és a célokra fókuszál.
Hogyan javíthatunk a közérzetünkön?
Egy biztos, a jóllétünk nincs bebetonozva, tehát ha szükségét érezzük, akkor bármikor változtathatunk az életünkön. Mivel azonban mindannyian mások vagyunk, nincs pontos recept arra, hogy mindezt hogyan vigyük véghez. Vannak viszont olyan tényezők, amelyek egyensúlyi állapotukban sokat adhatnak a boldogságérzetünkhöz, mi ezeket szedtük most össze. A jobb közérzet, jobb helyzeteket, lehetőségeket teremt, így általuk elégedettebbek is lehetünk az életünkkel.
Az önszeretet, az önegyüttérzés itt is kulcs lehet
Jobban érezhetjük magunkat a bőrünkben, ha az önmagunk felé támasztott kegyetlen mércékből visszább veszünk, és a belső kritikusunk hangját egy kedvesebb, szeretőbb, elfogadóbb hangnemre cseréljük. Persze jó, ha motiváljuk magunkat bizonyos célok elérése érdekében, de nem mindegy, hogyan. Önbántó, önostorozó, „még mindig nem vagyok elég” attitűddel vagy pozitív megerősítésekkel, elfogadással és önegyüttérzéssel.
A mindfulness gyakorlata
Kutatások bizonyítják, hogy a tudatos jelenlét segít kiszűrni a negatív gondolatokat, emellett csökkenti a stresszt. Talán nem is kell mondani, ha nem adjuk át magunkat a negatív gondolatoknak és érzéseknek, sokkal felszabadultabbak, boldogabbak lehetünk. A mindfulness hatására csökkenhet a szorongás, a belső feszültség is, így elégedettebbek lehetünk ilyen szempontból is az életünkkel.
Másokkal kialakított pozitív kapcsolat
A mindfulness gyakorlásának hatására tudatosabbá válhatunk. A tudatosság mélyítheti az önismeretünket, és a másokkal fenntartott kapcsolatainkban is empatikusabbá, elfogadóbbá válhatunk. Könnyebben alakíthatunk ki kapcsolatokat. A mások iránti empátia hozzájárulhat a magasabb szintű jóllétérzethez, a nagylelkűség pedig az életünkkel kapcsolatos elégedettséget erősíti. A pozitív társas kapcsolatok az olyan mentális zavarok ellen, mint például a depresszió vagy a szorongás is védelmet nyújthatnak.
Mire vagy hivatott?
Megtalálni azt, amire születtünk, elhivatottá tesz. Nevezhetjük ezt életcélnak, vagy ahogy a japánok hívják, „ikigai”-nak, esetleg az indiaiak után „dharmának”, a lényeg az, hogy legyen valami az életünkben, amitől hasznosnak érezhetjük magunkat. És ha ezzel a társadalmat is szolgálhatjuk, és általa adhatunk másoknak is, az csak még elégedettebbé tesz minket.
A munka-magánélet egyensúly
Rendkívül fontos, hogy a munkahelyünkön, és azon kívül is jól érezzük magunkat a bőrünkben. Hiszen a munkahelyi stressz otthon is feszültséget, szorongást, sőt még alvási nehézségeket is okozhat. Fontos, hogy jó körülmények között dolgozzunk, hogy élvezzük azt, amit csinálunk, de mellette tudjunk időt szánni önmagunkra, a családunkra, a barátainkra és a kikapcsolódásra is. Egyensúlyt kell teremtenünk a két terület között!
Töltsünk időt a természetben
A kutatások szerint a természettel való interakció növelheti a boldogságérzetünket és a pozitív érzelmeinket. A természetben könnyebben alkalmazhatjuk a mindfulnesst is, hatására kikapcsolhatjuk a negatív gondolatokat, könnyebben lehetünk jelen az élményben, az „itt és most”-ban.
És ne adjuk fel!
A remény, hogy a dolgok jobbra fordulnak mentsvár lehet számunkra a nehéz pillanatokban. Ez nem azt jelenti, hogy túlzó optimizmussal állunk a világhoz, csupán azt, hogy hiszünk abban, bármi is történjék, ki tudunk mászni belőle. Erre a tulajdonságunkra nagy szükségünk van ebben a gyorsan változó világban. Hiszen elakadásaink mindig lesznek, a problémához való hozzáállásunk azonban javíthat a közérzetünk még a legrosszabb, legnehezebb helyzetekben is!
Hálanapló gyakorlat
Az esti hálanaplóval is növelhetjük a hála és az elégedettségérzetünket. Általa megláthatjuk, még a legrosszabb napjainkon is van olyan dolog, amiért hálásak lehetünk az életben. Neked mi az a három dolog, amiért ma hálát adnál?
Fotók: Pexels
Dóczy Júlia, life és mindfulness coach honlapját a linkre kattintva érheted el!
Kattints, és olvasd el Dóczy Júlia előző írását is nyomasztó gondolataink elűzéséről!
