Mezopotámia a történelemkönyveken túl – Törökország Viszkok Fruzsi szemével

Törökország népszerű turista célpont. Mi, magyarok leginkább Isztambult célozzuk meg, de én egy másik arcát ismertem meg: a megelevenedő történelemkönyvet, Mezopotámiát. Viszkok Fruzsina írása.

Az Európa és Ázsia találkozásánál található térség az évezredek során számos civilizációnak szolgált bölcsőjeként, valamint kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak jelentős állomásai is voltak itt. A különböző népek és ősi kultúrák keveredése ma is elementáris erővel hat az idelátogatókra, legalábbis számomra ez egy igazi lelki utazás is volt. Sokszor elérzékenyültem kalandozásaink során, annyira kijózanító hatással volt rám, hogy milyen picike is az ember a történelem távlatában, és mennyire szerencsés vagyok, hogy ezeket az élményeket megélhetem.

Összegyűjtöttem az utazás számomra kedvenc állomásait, melyeket egytől egyik felejthetetlen élményként viszek tovább. Ha nem egy megszokott turista célpontra vágysz, Dél-Anatólia ezen útvonala egész biztosan jó választás lesz, ugyanis turistával csak elvétve találkoztunk, akik többségében törökök voltak, így a térség felfedezése még inkább egyedülálló élmény.

Eufrátesz – Halfeti félig elsüllyedt városa

Utazásunk egyik első programja egy hajóút volt az Eufrátesz folyón. Hogy őszinte legyek, engem már ez a mondat nagyon érzelmessé tesz, hiszen talán az egyik legkorábbi történelemórás emléke mindannyiunknak, hogy megtanuljuk, hogy az ősi Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyó közötti térség. Ami korábban csak valami misztikus, megfoghatatlan és beláthatatlanul távoli (időben és távolságban egyaránt) földrajzi hely volt, most a közvetlen közelembe került. 

A hatalmas folyót két oldalról kopár sziklafalak fogják közre, miközben a zöldeskéken csillámló víz töretlenül áramlik ölelésükben. Gondoljatok csak bele! A folyó partján terült el a sumer és az akkád birodalom, és itt emelkedett Ur és Uruk vagy épp Babilon városa is (ezek a mai Irak területén helyezkednek el). Az Eufrátesz továbbá több évszázadon át a Római és a Perzsa Birodalom közötti természetes határt is jelölte. 

Elhajóztunk Halfeti különleges, félig elsüllyedt városa mellett is, ami a ’90-es években került részben víz alá a Birecik gát építése során. Hidegrázós élmény volt elhaladni a szinte teljesen néma kisváros mellett, melynek vízből félig kimeredő mecsete rejtelmes atmoszférát varázsolt a mi hajónkra is. Mindenki szótlanul nézte a települést, miközben a város tragikus sorsát felelevenítő dal hangjai járták át a városka épületeinek sokat látott falait. (Ami akár ehhez a cikkhez is egy tökéletes háttérzene lehet: Ibrahim Tatlises – Firat.) 

Remind magazin

Tigris – Hasankeyf barlanglakásai

Ugorjunk is át Mezopotámia keleti térségébe, ahol a Tigris folyó húzódik, és ami kapcsán szintén említhetnénk az akkád és sumer civilizációt is. Itt Hasankeyf városánál szálltunk vízre, ami egyébként Batman tartományban található, és a világon az egyik legrégebb óta folyamatosan lakott terület. 

A folyó mellett itt végighúzódó sziklafal több ezer barlanglakásnak ad otthont, mely a lakosság közel 70%-nak volt lakhelye csupán néhány évvel ezelőttig, amikor a kormányzat a folyó szabályozása miatt a város áthelyezése mellett döntött. Az itt lakók többnyire pásztorkodással, állattenyésztéssel foglalkoztak, barlanglakásaik vízzel és elektromos árammal is el voltak látva. Idegenvezetőnk – aki a hajón velünk tartott – párás szemmel mesélt korábbi otthonáról, ahol családjával már generációk óta élt. Érdekes belegondolni, milyen különleges közösségek alakulhattak itt ki. Ma mindössze már csak 3 lakott ezek közül.

Na ez itt tényleg a nagybetűs civilizáció bölcsője, ugyanis ez az a hely, ahol az emberiség először kezdett bele a mezőgazdálkodásba, és ez a legelső templom, amit ember épített. Időszámításunk előtt 10 000 környékén járunk! Gondoljatok csak bele, milyen elképesztő jelentőségű ez! A korábbi vadászó-gyűjtögető életmódot egy sokkal kiszámíthatóbb, összetettebb és stabilabb rendszer váltotta fel, mellyel párhuzamosan közösségek szerveződtek valamiféle isten imádására, amire korábban még sehol sem volt példa. 

Göbekli Tepe, azaz a „pocakos domb” egy hatalmas, felfedezésre váró terület, ahol valószínűleg a következő években még rengeteg történelmi jelentőségű archeológiai leletre fognak bukkanni. Először a ’60-as években egy helyi földműves hívta fel a figyelmet a helyre, amivel akkor nem foglalkoztak, majd egy német régész közreműködésével került feltárásra a ’90-es évektől kezdve máig folyamatosan. 

Érzésre a „semmi közepén” a végtelenbe nyúló dombok között találjuk ezt a különleges, kör alakú építményt, hatalmas, 16 tonnás oszlopaival, ami megint számos kérdést vet fel építésének körülményeiről. Hogyan voltak képesek megmozgatni ezeket a hatalmas kőtömböket, amikor korábban csak a legegyszerűbb eszközöket használták? 

Az itt dolgozó régészek úgy tartják, hogy az emberek magasabb hatalomba vetett hite emelhette fel magát az emberi civilizációt. Göbekli Tepe hatalmas jelentőségű az emberi társadalmak fejlődésének feltárásában. 

Göbekli Tepe 

Na ez itt tényleg a nagybetűs civilizáció bölcsője, ugyanis ez az a hely, ahol az emberiség először kezdett bele a mezőgazdálkodásba, és ez a legelső templom, amit ember épített. Időszámításunk előtt 10 000 környékén járunk! Gondoljatok csak bele, milyen elképesztő jelentőségű ez! A korábbi vadászó-gyűjtögető életmódot egy sokkal kiszámíthatóbb, összetettebb és stabilabb rendszer váltotta fel, mellyel párhuzamosan közösségek szerveződtek valamiféle isten imádására, amire korábban még sehol sem volt példa. 

Göbekli Tepe, azaz a „pocakos domb” egy hatalmas, felfedezésre váró terület, ahol valószínűleg a következő években még rengeteg történelmi jelentőségű archeológiai leletre fognak bukkanni. Először a ’60-as években egy helyi földműves hívta fel a figyelmet a helyre, amivel akkor nem foglalkoztak, majd egy német régész közreműködésével került feltárásra a ’90-es évektől kezdve máig folyamatosan. 

Érzésre a „semmi közepén” a végtelenbe nyúló dombok között találjuk ezt a különleges, kör alakú építményt, hatalmas, 16 tonnás oszlopaival, ami megint számos kérdést vet fel építésének körülményeiről. Hogyan voltak képesek megmozgatni ezeket a hatalmas kőtömböket, amikor korábban csak a legegyszerűbb eszközöket használták? 

Az itt dolgozó régészek úgy tartják, hogy az emberek magasabb hatalomba vetett hite emelhette fel magát az emberi civilizációt. Göbekli Tepe hatalmas jelentőségű az emberi társadalmak fejlődésének feltárásában. 

Harran és a méhkaptár házikók

Utunk során egész közel, egész pontosan 15 km-es távolságra kerültünk a szír határtól. Itt fekszik Harran városa, melynek jelentése – útkereszteződés, karaván – szemléletesen mutatja be a település korábbi kereskedelmi fontosságát. 

Amiről ma igazán ismert, azok a különleges, méhkaptár jellegű házikói. Ez a legalább 3000 éves hagyományra visszavezethető építészeti megoldás teljes egészében agyagból és sárból álló házikókat jelent, melyek kialakításuknak köszönhetően rendkívül tartósak, és a kinti hideg-meleg hőmérséklet ellenére bent állandó 20 fokot tartanak. Ma a világon csak két másik helyen találunk hasonló építményeket: Dél-Olaszországban és Szíriában, így még inkább egyedülálló élmény volt végigsétálni ezekben a belül meglepően tágas épületekben. Itt egyébként megkóstoltunk egy fantasztikus, kardamommal ízesített kávét is, melyet a helyi hagyományok szerint hét napig készítenek. 

Sanlirufa

Sanliurfa azaz a próféták városa, hatalmas történelmi jelentőséggel bíró hely, ugyanis a zsidó, keresztény és iszlám vallásban egyaránt megjelenő Ábrahám próféta legendák szerinti szülőhelye található itt, ami meg is látogatható, így rengeteg zarándokkal találkozhatunk itt. Ez a vallási jelentőség teljesen átjárja a várost, számos mondabeli helyet fedezhetünk itt fel. 

Ilyen például a mecset és az azt körülvevő pazar parkban található szent halastó, ahová a hagyomány szerint Nimród király a tűzbe vetette Ábrahámot. A legenda úgy szól, hogy a tűz csodás módon vízzé változott, a tűzifák pedig hallá, így lett a mai halastó. Úgy tartják, hogy aki itt fehér halat lát, annak megnyílik a mennyek országa.

Remind magazin

Nemrut-hegy

A 2134 méter magas Nemrut-hegy önmagában is csodás látvány, hiszen fantasztikus kilátást nyújt a környező dombos, hegyes vidékre, ahonnan még a kanyargózó Eufráteszt is megcsodálhatjuk. Igazán különlegessé mégis az itt található közel 2000 éves királyi sírhely teszi, ami többek között 8-9 méter magas görög és perzsa istenségeket ábrázoló szobrokból áll. Még egyszer mondom, mindez 2134 méter magasan! Feltehetően vallási szertartásokat és csillagászati megfigyeléseket is tettek itt.

Az ülő pózban ábrázolt alakokat a történelem során valamikor szétválasztották testüktől, melyek ma is egymás mellett sorban helyezkednek el, a fejek pedig sérülten, előttük szétszórva. 

Ha önmagában ez nem lenne elég jelentőségű, látogatásunkat tökéletesen a naplementéhez időzítettük. A szobrok mellett állva – követve azok tekintetét – mi is végignéztünk a horizonton, ahol a Nap lebukott egy másik hegy körvonalai mögött. Páratlan élmény volt! Miután a turisták többsége rögtön lefelé vette az irányt, még pár percig ott maradtunk, és milyen jól tettük… Egy Németországban élő török férfi csoportjából kiemelkedve felállt az egyik nagyobb sziklára, és elénekelt egy imát. Mindenki elnémult, miközben a különleges hangzású ének bejárta a hegy csúcsának minden zegzugát, és a Nap utolsó sugarai teljesen elvesztek az égbolton.

Remind magazin

Kappadókia

Kappadókia különleges domborzatával és számtalan hőlégballonjával igazi turista látványosság. Népszerűsége abszolút érezhető az idelátogatók számában is, ugyanis a többi hellyel ellentétben itt a világ minden tájáról találkoztunk utazókkal, de ennek ellenére is kihagyhatatlan. Nekem abszolút bakancslistás hely volt (idén szó szerint felírtam a 2022-es bakancslistámra), és azt kell, hogy mondjam, felülmúlta a várakozásaimat! 

A térség egyedülálló domborzatát az úgynevezett „tündérkémények” hosszú sora adja. Ezek a furcsa, magas oszlopok erodálódott sziklatornyok, melyek valamilyen puha kőzetből állnak. Magasságuk néhány métertől, akár egy tízemeletes épület magasságát is elérhetik. Kappadókia tája bővelkedik ezekben. Hol csupán néhány csoportosulást látunk, míg máshol véget nem érő sorokban magasadnak. Egészen páratlan látvány. 

Ha pedigmindez nem lenne elég, adjatok hozzá a látványhoz 150 darab hőlégballont, ugyanis időjárás függvényében napról napra ennyi száll fel Kappadókia fölé, ahol a napfelkelte kíséretében nézhetjük meg magasból a tündérkéményeket. Életem egyik legjobb élménye volt! Semmihez sem hasonlítható az a látvány, amit a rengeteg hőlégballon és ez az egyedülálló táj párosa ad. Akár egy mesekönyv oldala…

Bízom benne, hogy ezzel a kis ízelítővel sikerült meghoznom a kedveteket Törökországhoz. Tényleg minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ez a térség egyedülálló élményeket ad az idelátogatóknak!

Köszönöm a meghívást a Turkish Airlines-nak és a  Mettravel utazási irodának!

Fotók: Viszkok Fruzsi

Arról, hogy mit jelent Fruzsi számára az utazás, a Remind Bookazine harmadik számában olvashatsz!

Fruzsi világkörüli kalandjairól blogján olvashatsz bővebben!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Az egészség illúziója: Miért csap be a fitnesz marketing és hogyan veheted vissza az irányítást?

Mindannyian szeretnénk egészségesen, energikusan élni. Amikor bemegyünk a boltba, szinte automatikusan emeljük le a polcról azokat a termékeket, amikre nagy...

Nemcsak kevésbé fáj, hanem kevésbé is félnek

A módszer egyik legfontosabb eredménye, hogy nem csupán eltereli a gyerekek figyelmét. A fájdalomérzetet ugyanis jelentősen befolyásolja az is, milyen...

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

Az esztétikai kezelések örök életre szólnak? Mi történik, ha abbahagyjuk őket?

Az esztétikai orvoslás egyik leggyakoribb kérdése nem az, hogy egy kezelés fájdalmas-e, hanem az, hogy meddig tart az eredménye. Szinte...

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És...

EZ IS ÉRDEKELHET

Az egészség illúziója: Miért csap be a fitnesz marketing és hogyan veheted vissza az irányítást?

Mindannyian szeretnénk egészségesen, energikusan élni. Amikor bemegyünk a boltba, szinte automatikusan emeljük le a polcról azokat a termékeket, amikre nagy...

Nemcsak kevésbé fáj, hanem kevésbé is félnek

A módszer egyik legfontosabb eredménye, hogy nem csupán eltereli a gyerekek figyelmét. A fájdalomérzetet ugyanis jelentősen befolyásolja az is, milyen...

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Az esztétikai kezelések örök életre szólnak? Mi történik, ha abbahagyjuk őket?

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

Megjelent a Remind Longevity különszáma – és most értékes nyereményekkel is gazdagodhatsz