Keresés
Close this search box.

Fény derült a hosszú és boldog élet titkára

Becsült olvasási idő: 4 perc
A több mint nyolcvan éve zajló kutatás szerint a hosszú és boldog élet kulcsa mindannyiunk zsebében ott lapul. Fejes Réka írása.

hirdetés

Mióta világ a világ, mi, emberek az örök élet titkát kutatjuk. Legendák garmadája szól halhatatlanságot ígérő füvekről, csodatevő forrásokról és rejtélyes relikviákról, amelyek birtokában legyőzhetjük a halált. Az öröklét kulcsát a mai napig keressük, a 21. század tudósai pedig bebizonyították, ugyan a misztikus Szent Grál birtoklása vagy egy korty az élet vízéből nem tarthat bennünket fiatalon, ha tudatosak vagyunk a hétköznapjainkban – egészségesen táplálkozunk, rendszeresen mozgunk és foglalkozunk a mentális egészségünkkel – nagyobb eséllyel érhetjük meg a századik születésnapunkat, mintha a véletlenre bíznánk magunkat. Persze az sem mindegy, milyen minőségben telik el az idő, amit a Földön töltünk. A Harvard Egyetem több mint nyolcvan éve folyó kutatásán dolgozó tudósok úgy gondolják, rájöttek, hogy miben rejlik a hosszú és boldog élet titka.

A hosszú és boldog élet titka szerintünk

Mi az élet értelme? Mi az, ami boldoggá tesz bennünket? Ami azt éreztetné velünk, az évek nemcsak eltelnek felettünk, de értékkel töltjük meg őket? A válasz minden bizonnyal függ attól, hogy az illető, akit kérdezünk, mennyi idős, életének melyik szakaszában jár éppen.

Egy kutatás során a millenniumi nemzedék – vagyis az 1981 és 1996 között születettek – tagjait kérdezték, hogy milyen célokat tűztek maguk elé, amelyeket el szeretnének érni életükben. 80%-uk mondta azt, hogy a legfőbb céljuk, hogy meggazdagodjanak. 50%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy hírnévre szeretnének szert tenni.

Nem csak a neveltetésünk során sulykolják belénk, hogy az boldogság egyet jelent a sikereink mértékével. Elég bekapcsolnunk a tévét vagy megnyitnunk valamelyik közösségi média platformját, máris visszaigazolást kapunk arról, hogy a boldogságot a siker, a vagyon és a láthatóság mértékében méri a 21. század társadalma.

A probléma azonban túlmutat azokon a közhelyeknek tűnő megállapításokon, hogy a siker múlandó, vagy hogy a pénz nem boldogít. Robert Waldinger pszichiáter, a Harvard Egyetem Study of Adult Development nevű életútvizsgálatának jelenlegi vezetője TED-beszédében mutat rá arra, hogy azok az elvárások és célok, amelyeket életünk elején állítunk magunk elé, sokszor irreálisok és csak a legritkább esetben érjük el őket.

De ha nem nagyratörő álmaink megvalósítása, akkor mi jelenti az élet értelmét? Mi segít bennünket abban, hogy tartósan boldogok lehessünk és ezzel együtt földi létünket is meghosszabbíthassuk. Waldinger szerint erre egy olyan kutatás adhat választ, amely az emberi életet teljes hosszában vizsgálja: vagyis a kutatás, amelyen a Harvard szakemberei több mint nyolcvan éve dolgoznak.

Remind

A valaha volt leghosszabb életútvizsgálat

1938-ban a Harvard Egyetem munkatársai olyan horderejű feladatra vállalkoztak, amelyre sem azelőtt, sem azóta nem volt példa: elhatározták, hogy fiatal kutatási alanyaik életét halálukig követik. A kutatáshoz másodéves harvardi diákokat toboroztak, akik később mindannyian a II. világháború alatt fejezték be a tanulmányaikat, sokan közülük a frontot is megjárták; illetve nehéz sorsú családokban élő fiatalokat vontak be.

A 724 résztvevővel rendszeresen készítettek interjút – a munkájukról, a magánéletükről és az egészségi állapotukról kérdezték őket – és orvosi vizsgálatoknak vetették őket alá. Az idő múlásával pedig házastársaikat, gyermekeiket is bevonták a vizsgálatba. Az induló csapatból hatvanan még mindig életben vannak, legtöbbjük már a kilencvenes éveiben jár.

Függetlenül attól, hogy tehetős családba születtek és a Harvardon végeztek vagy fiatalon nélkülözniük kellett, az életútjuk egészen különbözőképpen alakult. Volt, akiből orvos vált, másból gyári munkás, akadtak, akiket alkoholizmus vagy depresszió sújtott. Néhányan a társadalmi ranglétra aljáról a tetejére jutottak, és akadt olyan is, aki ezt utat az ellenkező irányban tette meg.

Kutatók generációi követték nyomon az életüket, Waldinger a negyedik, akinek az irányítása alatt jelenleg is zajlik. TED-beszédében rámutat arra, hogy mindaz, amire az elmúlt nyolcvanöt évben fény derült, nem a pénzről vagy a hírnévről, de még csak nem is az egészségről szól.

„A kutatásnak egyértelműen az az üzenete, hogy minőségi kapcsolataink boldogan és egészségesen tartanak bennünket. Pont.”

Remind

Három lecke a kapcsolatokról

Waldinger beszédében elmondja, három fontos leckét tanultak meg kapcsolataink életünkre gyakorolt hatásáról. Az első ilyen alapvetés, hogy a társas kapcsolatok jó hatással vannak ránk. Észrevételeik szerint azok az emberek, akik több kapcsolattal rendelkeznek – legyen szó családi vagy baráti kötelékekről – boldogabbak, fizikailag egészségesebbek és tovább élnek, mint azok, akik magányosnak vallják magukat.

Ebből jutottak arra a következtetésre, miszerint a magány megmérgezi az életünket. Azok a résztvevők, akik elhanyagolták emberi kapcsolataikat, nemcsak kevésbé bizonyultak boldognak, egészségük, agyi aktivitásuk is hamarabb romlani kezdett és rövidebb életet éltek.

Azonban félreértés ne essék: nem a kapcsolataink száma, hanem azok minősége számít. Egy rossz házasság például sokkal kártékonyabb az egészségünkre nézve, mint egy válás. Egy szeretetteljes, kölcsönös bizalmon és odafigyelésen alapuló házasság azonban védőburkot von körénk. 80 éves korukra azok az alanyok lettek a legegészségesebbek, akik 50 évesen a legboldogabbnak vallották magukat kapcsolataikban.

Waldingerék harmadik felfedezése szerint minőségi kapcsolataink szellemi frissességünkre is hatást gyakorolnak. Hozzáteszi, ezeknek a kapcsolatoknak nem kell tökéleteseknek lenniük.

Természetesen hullámvölgyek, veszekedések a legjobb kapcsolatokban is előfordulnak, de ha túl tudunk lépni a konfliktusainkon és ezek ellenére is támaszkodhatunk egymásra, mit sem számítanak.

A Harvard kutatóinak tehát a hosszú és boldog életre adott megoldását ezek a kapcsolatok jelentik. Ha ennyire kézenfekvőnek tűnik, miért nem törekszünk arra mindannyian arra, hogy ápoljuk a házasságunkat, jó barátokkal vegyük magunkat körbe és kibéküljünk azokkal a rokonainkkal, akikkel évek óta nem beszéltünk? Waldinger szerint azért, mert egyszerű, konyhakész megoldásokra vágyunk. Az emberi kapcsolatokat pedig korántsem tekinthetjük egyszerűnek: valójában igen bonyolultak és egy egész élet munkáját kívánja meg tőlünk az, hogy életünk végéig elkísérjenek és támogassanak bennünket.

Fotók: Pexels

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el a cikkünket, amiből kiderül, hogyan lassíthatod az öregedést anti-aging praktikákkal!

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn