Annak ellenére, hogy a fényvédők viszonylag új keletűek a kozmetikumok kínálatában, a napsugárzástól való védelem ősidők óta létezik. Egyes népcsoportok iszappal, mások rizskorpával, olívaolajjal védekeztek, hogy megóvják bőrüket a leégéstől. Modern világunkban a napozó termékekben található, bőrünket a káros UV-sugaraktól védő fényszűrőket két kategóriába soroljuk.
Fizikai védelem
A közhiedelem szerint az ásványi, más néven fizikai szűrők a bőr felszínére kenve visszaverik a napsugarakat, miközben a kémiai filterekhez hasonlóan ezek is valójában elnyelik és hővé alakítják őket. Való igaz, hogy az ásványi szűrők egy része visszatükrözi az UV-t, de ez mindössze a sugarak tíz százalékát jelentik, és védő hatásuk minden kétséget kizáróan inkább fényelnyelő hatásukban rejlik.
Az ásványi filterek cink-oxid vagy titánium-dioxid néven vannak feltüntetve a napvédők flakonjain. A szakemberek érzékeny bőrűeknek mindenképp ezeket ajánlják.
Kémiai védelem
A kémiai szűrők a bőrbe jutva szivacsként magukba szívják a bőrre érkező káros napsugarakat és így biztosítják a megfelelő védelmet. Egyes felmérések szerint összetételükben néhány vegyület elősegítheti a szabadgyökök kialakulását, ami irritációt, hosszú távon károkat okozhat a bőrben, viszont nincs egybehangzó szakmai vélemény arról, hogy ezek a kémiai filterek valóban ártalmasak az egészségre. Ezeknek a formuláknak az előnye, hogy textúráik változatosabbak, többnyire könnyebbek, kevésbé hagynak nyomot, érzetet a bőr felszínén, emiatt felhasználóbarátabbak lehetnek.
Fotó: Pexels
A napozás pozitív és negatív hatásairól a Remind Bookazine harmadik lapszámában olvashatsz!
Kattints, ha kíváncsi vagy, mi az, amit fontos tudnod az anyajegyeidről!
