hirdetés
Meher Kakalia pakisztáni tervező Londonban tanult divatszakon. Itt ismerkedett meg a fenntartható és etikus divat fogalmával, majd Karacsiból ide költözve kezdett el dolgozni saját márkáján. Bár kínálatukban igazi bőrből készült darabok is fellelhetőek, de ellenőrzik a beszerzési forrásaikat és saját bőrfeldolgozó műhelyükben növényekkel festik meg azokat. Meher gyönyörű hímzésekkel, díszekkel dolgozik, melyek elkészítéséhez külön műhelyt hozott létre Karacsiban, hogy így is támogassa az ott élő nők munkavállalását. Kézművesei nem túlórázhatnak és csak nappal dolgozhatnak, természetes fénynél, hogy minél kevesebb áramot használjanak a cipők gyártásához. Termékeit kizárólag újrahasznosított hulladékból készült anyagokba csomagolják és a szállítási útvonalakra is odafigyelnek, hogy ezekből is a legkevesebb kicsájtással járót válasszák.
Ez a lengyel brand teljesen elkötelezte magát a kegyetlenségmentes divat mellett. Sokan talán bele sem gondolnak, hogy a legnagyobb nemzetközi márkák legtöbbje olyan termékeket állít elő, amely rengeteg állat életébe kerül. A bőr például nem kizárólag a húsgyártás mellékterméke, egy-egy drága cipő vagy táska elkészítéshez gyakran használják egzotikus állatok bőrét, akiket direkt erre a célra létrehozott farmokon nevelnek fogságban. Az Agazi fő célja viszont az, hogy bebizonyítsa, a minőségi lábbelikhez egyetlen élőlénynek sem kell szenvednie. Rengeteget kutattak és kísérleteztek, mire megtalálták a megfelelő, természetes alapanyagokat. Cipőik kaktusz, szőlő, kukorica, de legfőképp alma felhasználásával készülnek. Ezenfelül hisznek a körkörös gazdaság elvében és a slow fashion fogalmában is.
Egy zseniális családi vállakozás Portugáliából. A Virón kizárólag vegán cipőket gyárt, ezt a PETA által adott tanúsítványuk is megerősíti. Szintén megtalálhatóak náluk a növényi melléktermékekből készült bőrök is. Egy cipőjükhöz átlagosan 2 kilónyi almahulladék szükséges, de használnak fel újrahasznosított műanyaghulladékot is. Gyártási folyamataik során a lehető legkisebb CO2 kibocsátásra törekednek, és a vízfelhasználásuk is minimális. Bevételük egy részét eladományozzák állatmenhelyek részére és elindították saját LOOP névre keresztelt újrahasznosítási programjukat is, melynek keretein belül vásárlóik visszaküldhetik nekik már elhasznált cipőiket.
A Nomasei mindkét alapítója a divatvilágából érkezett. A két barátnő, Paule és Marine olyan cégeknél dolgoztak, mint a Dior, a Chloé vagy a Givenchy. Sok éves tapasztalattal a hátuk mögött döntöttek úgy, hogy saját céget hoznak létre, amely felső kategóriás luxustermékeket gyárt, de merőben új keretek között. Amellett, hogy a lehető legfenntarthatóbb működésre törekszenek és újrahasznosított alapanyagokkal dolgoznak, arra is figyelnek, hogy a Nomasei 100 százalékban átlátható legyen. Minden egyes pár cipőjük kézzel készül a szinte már családi vállalkozásnak minősülő manufaktúrájukban, a toszkán Montopoli falucskában. Annak ellenére, hogy már több befektető is megkereste őket, egyáltalán nem áll szándékukban eladni a vállalkozást és termelés- valamint a profit növekedésére sem törekszenek. Mint mondják, a cégük kényelmes életet és tiszta lelkiismeretet biztosít számukra, ami nekik mindennél többet jelent.
Hazánkban talán ezt a márkát ismerik a legtöbben, de azt csak kevesen tudják, hogy a francia cég az elsők között volt, akik a divatvilágban a fenntarthatóság útjára léptek. A Veját 2005-ben alapították Párizs szívében. Akkoriban még csak néhány kisebb butikban árulták termékeiket, ma már több mint 45 országban vannak jelen a tornacipőik. A növekedés ellenére hűek maradtak elveikhez és alapanyagként biopamutot, fair trade gumit és növényi cserzett bőrt használnak. Csakis tiszta, vagyis vegyszerek és rovarirtószerek nélkül termelt, etikus munkaerővel előállított gyapotot vesznek, a gumiból pedig olyat használnak, amelyet az Amazonas erdőségből, a fák kiirtása nélküli eljárással nyernek ki. Erre a célra külön prémiumprogramot is indítottak a brazil betakarítók körében, melynek lényege, hogy dupla árat fizetnek a természetes csapolással kinyert kaucsukért. A növényi bőröket többnyire kukoricamaradék és akáclevél felhasználásával állítják elő, a lehető legkevesebb víz felhasználása mellett.
Kiemelt kép: Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
