hirdetés
Kisfiúnk gondozása kapcsán mindmáig a legtöbb szemöldökfelhúzást és hüledezést akkor tapasztaljuk, amikor megemlítjük, hogy pár hetes kora óta bilibe kakil és pisil. Azonnal kérdőre vonnak: „Micsoda? Nem korai ez még?!”. Az „Elment az eszetek!” ugyan nem hangzik el hangosan, de az arckifejezésekből könnyedén leolvasható. Szerencsére akadnak bőven, akik érdeklődve, kíváncsian fordulnak felénk és nem értik, hogy lehet, hogy erről ők még sosem hallottak.
Akármennyire hihetetlen, ez nem valami új trend vagy divat. Ez a gondozási forma a világ 75 országában teljesen természetes, hiszen ezeken a helyeken a pelenka, mint eszköz, nem elérhető vagy egyszerűen nem része a kultúrának.
Afrikában pelenka nélkül, magukra kötve hordozzák a gyerekeiket. Ázsiában nyitott ülepű nadrágot használnak szintén pelenka nélkül. Ezek a gyerekek (a világ népességének kb. 50%-a) a mászás megkezdésével, de legkésőbb 1 éves korra szobatisztának tekinthetők saját kultúrájukban.- pelenkatlanodj.hu
Ingrid Bauer 2001-ben alkotta meg az „elimination communication”, röviden EC kifejezést. (Nyers fordításban ürítéses kommunikáció). Könyvet írt Diaper Free: The Gentle Wisdom of Natural Infant Hygiene címmel. Magyarul természetes csecsemőhigiéniaként is nevezzük a módszert.
Nézzünk egy hétköznapi szituációt. Megeteted a babádat. Néhány perc múlva észreveszed, hogy fészkelődik, nyöszörög, esetleg megfeszül. Idővel rájössz, hogy ezek a hangok, mozgások az előjelei annak, hogy hamarosan tele lesz a pelenka. Vársz. A babád elvégzi a dolgát, majd tisztába teszed. Ez a folyamat újra és újra megtörténik, amíg a gyermeked eléri a 2-3 éves kort, és úgy döntesz, ideje elkezdeni bilire, vécére szoktatni.
Azok a szülők, akik EC-znek egy lépést kihagynak ebből a folyamatból. Már csecsemőkorban megfigyelik az ürítési jeleket és azonnal reagálnak rájuk. A jelzés észlelésekor felajánlják a csecsemő számára a bilit, vécét, mosdókagylót, satöbbit. A babát ilyenkor egy úgy nevezett EC pózban tartják, melyben lehetővé válik a higiénikus ürítés. A testét biztonságosan megtámasztják és esetleges kísérő hangjelzést adnak ki, mely segítségével a baba rövid időn belül megtanulja, hogy ez egy lehetőség, amellyel élni fog, ha szüksége van rá. Az EC alapja tehát a kölcsönös kommunikáció és tanulás, amíg a gyermek a folyamat részeként önállósodik.
„A szobatisztaságra szoktatás tulajdonképpen egy olyan probléma kezelése, amelyet maga a pelenkázás hoz létre. A gyerekeknek intellektuálisan kell újra felfedezniük, amit az érzékeik elfelejtettek, és az éveken át tartó maladaptív tanulást kell korrigálniuk. Ennél a módszernél azonban a szobatisztaság nem végcél, hanem melléktermék – ahogy a szoptatásnak sem célja az elválasztás, még ha végül ahhoz vezet is. Nem az a cél, hogy az anya megszabaduljon egy tehertől, hanem hogy elmélyítse kapcsolatát gyermekével” – írja Gyarmati Andrea Vihar a bili körül című cikkében.
Érdemes minél korábban kezdeni, hiszen az újszülöttek jeleznek a legtöbbet, ezáltal hamar és könnyedén lehet sikerélményed. A módszer kivitelezése sokféle lehet.
Kezdésként ajánlott egy-két pelenka mentes napot, időszakot tartani. Jelölj ki erre egy helyet az otthonotokban, teríts le törölközőt, nedvességszívó lepedőt, helyezd le ide a kisbabádat pelenka nélkül és figyeld meg az alábbiakat.
Természetes ritmusa: Néhány baba például a szundik vagy az éjszakai alvás után pisil, kakil. Mások 5, 10, 15 vagy akár 20 perccel étkezés után ürítenek. A megfigyeléskor hasznos lehet egy füzetbe feljegyezni a babád egyedi mintázatait, ezáltal könnyedén leolvashatod, mikor érdemes felajánlanod számára a bilit.
Jelzései: Figyeld meg az arcmimikáit, a végtagjainak mozgását és a hangjelzéseit egyaránt. Lehet, hogy sír vagy nyűgösebb lesz, abbahagyja a mozgást, vagy épp heves kapálózásba kezd, a szájával csücsörít vagy „o”-t formál. Rengeteg módon jelezhet.
Intuíció: Hallgass a megérzéseidre, belső hangodra. Mivel hónapról hónapra egyre inkább ráhangolódsz a babádra, így előfordulhat, hogy megérzed, mikor kell könnyítenie magán. Ingrid Bauer azt írta könyvében, hogy még akkor is „érzékelte”, hogy a kisfiának ürítenie kell, amikor háttal volt neki.
Hangtársítás: Szintén egy lehetőség, hogy valamilyen hangot, például „psss”, adunk ki minden alkalommal, amikor a baba pisil. Idővel a baba összekapcsolhatja ezt a hangot a vécé, bili használatával. Ezt követően használhatod a hangot arra, hogy ösztönözd a babát a vizeletürítésre.
A leggyakrabban nekem szegezett kérdések: „Komolyan egész nap figyelned kell ezekre a jelekre?”, „Mi van, ha elmentek otthonról?”, „Mi van, ha nem te vagy a gyerekkel?”
Szerencsére – mint az életben sok terület – ez a gondozási mód is a saját és családod életritmusához igazítható. Vannak teljesidős EC-sek, ami nem azt jelenti, hogy ők mindig mindent elkapnak, hanem azt, hogy az EC ugyanúgy a babagondozásuk teljeskörű része, mint például az etetés vagy az altatás.
A túlnyomó többség azonban egy rugalmasabb, „lazább” megközelítést választ. Ez a részidős EC-zés, amikor például csak nap közben ajánlod fel a bilit, az éjszakai alvás idején pelenkát használsz, vagy csak otthon megy a bilizés, más helyeken pelusba végzi a babád a dolgát. Részidős EC-nek tekinthető az is, ha csak anyuka vagy csak apuka gyakorolja a módszert.
Bőrbarát: A módszer alkalmazásával elkerülhető a piros popsi és a húgyúti fertőzések is, hiszen a baba bőre nem vagy jóval kevesebbszer érintkezik az ürülékével.
Környezetbarát: Legyen szó teljes vagy részidős EC-ről, mindenképpen kevesebb pelenkát használsz majd, ennek köszönhetően kevesebb hulladékot termelsz. Mosható pelenka használatával pedig a legkörnyezetbarátabb kombináció.
Pénztárcabarát: Az EC gyakorlásával kevesebb pelust és popsitörlőt használsz, amivel rengeteget spórolhatsz.
Erősebb kötelék: A babád szükségleteire figyelni és válaszolni bizonyítottan fontos. Azzal, hogy reagálsz a jelzéseire, biztos lehet benne, hogy számíthat rád. Az EC egy olyan gondozási mód, amely még egy ponton segíthet megerősíteni a közöttetek lévő kapcsolatot.
Én az EC-ről a Temiti mosható pelenka kurzusában olvastam először. A mosások számának minimalizálása kellően felkeltette érdeklődésemet, ezért számos cikket és videót néztem meg a témáról. Ami igazán meggyőzött engem és a férjemet is, az az állítás, hogy a csecsemők – pont, mint más emlősök – nem szeretnek maguk alá piszkítani. Ez teljesen logikusnak tűnt, hiszen gyakran hallottam szülőktől, hogy amint kibontják a babájuk pelenkáját, azonnal pisilni vagy kakilni kezd.
Úgy gondoltuk, majd 6-8 hetesen ráérünk elkezdeni a módszert, addig összeszokunk mi hárman, nem akartunk még egy plusz tényezőre figyelni. Ám körülbelül kéthetes lehetett a kisfiúnk, amikor egyik délelőtt láthatóan kényelmetlenül érezte magát, nyöszörgött, fészkelődött. Az alváson és az etetésen is túl voltunk már és a pelenkája is száraz volt. Mi lehet a baj?
Eszembe jutottak az EC-s cikkekben olvasottak. Egy próbát megér, gondoltam. Elővettem a szekrényből a bilit, és a pelenkát levéve, EC pózban felé tartottam a kisbabánkat. Szinte azonnal érkezett a pisi, meglepődésemben elfelejtettem, hogy a fiúknak az egyik ujjunkkal lefele kell irányítani a kukacukat, így az eleje félre is ment. Az irányba állítást követően más is landolt a biliben. Minden az olvasottak szerint történt. Ugyan hittem benne, hogy a módszer működik, egészen más érzés volt megtapasztalni.
Ezt követően a telefonom galériája megtelt kaki fotókkal. A képek alapján könnyedén visszanézhettem hány órakor, milyen produktum született. Itthon a kedvenc hely a mosdókagyló lett (amíg 5 kg alatt volt a fiúnk súlya). Ennek az előnye az volt, hogy amint elvégezte a dolgát, egyszerűen megmostuk a popóját, így még popsitörlőt sem használtunk. Vendégségben kipróbáltuk WC felett is a pózt, bevált!
A növekedési ugrásokkor keletkezett némi zavar a gépezetben. Ilyenkor annyira nyűgös volt és állandóan csak enni akart, hogy ezekben a napokban pihentettük az EC-zést. Azóta megvettem Andrea Olson könyvét is, amiben leírja, hogy ez teljesen normális. Növekedési ugrásoknál, mozgásfejlődés beindulásánál történhetnek változások, előfordulhatnak bili sztrájkok. Együtt tanulunk.
Most 5 hónapos a kisfiúnk és a kakik 95%-a bilibe megy, a pisi pelusba és bilibe egyaránt. Most, hogy beköszöntött a meleg, kicsit könnyebb lesz, mert nem kell annyi réteget levenni. Vannak nehezebb napok, van, amikor fáradtak vagyunk és nem vesszük észre, hogy jelez. De őszintén? Nem érdekel. Nem stresszelünk rá, mert ez a módszer nem arról szól, hogy 0-24-ben a babánk mellett üljünk és lélegzetvisszafojtva várjuk a jeleket, nehogy koszos legyen a pelenka. Egész egyszerűen figyelünk rá, válaszkészek vagyunk és lehetőséget adunk neki, hogy tisztán maradjon.
Az EC magyarországi elterjedéséért és megismeréséért a legtöbbet Krémer Sára, a pelenkatlanodj.hu megalkotója teszi. Oldalán leír mindent, amit az EC-ről tudni érdemes, valamint hasznos cikkek és kurzusok egyaránt elérhetőek. Érdemes Facebookon is követni, mert sok ingyenes webináriumot szervez a témában, ahol a felmerülő kérdésekre is válaszol.
Angol nyelven, hasonlóan átfogó információkat olvashatsz és hallgathatsz (podcast) Andrea Olson – Go diaper free oldalán. Én az ő könyvéből és You Tube videóiból sajátítottam el mostani tudásom egy részét.
Angol nyelvű könyvek: Go Diaper Free: A Simple Handbook for Elimination Communication – Andrea Olson; Infant Potty Training: A Gentle and Primeval Method Adapted to Modern Living – Laurie Boucke; Diaper Free: The Gentle Wisdom of Natural Infant Hygiene – Ingrid Bauer
Kiemelt kép: Pexels
Fotók: Canva
hirdetés
