Beszélgetésünk apropója egy nemrégiben megjelent, hiánypótló szakkönyv, ami Az esztétikai orvoslás alapjai címet kapta. Két elismert bőrgyógyász dr. Papp Ildikó és dr. Pónyai Katinka szerkesztésében az esztétikai orvoslással foglalkozó szakma magyar legjobbjai gyűjtötték össze több évtized alatt megszerzett ismereteiket, személyes tapasztalataikat az orvostudomány új, dinamikusan fejlődő területéről, ami az emberek örök fiatalság iránti vágyát igyekszik a maga eszközeivel kielégíteni. Persze mindenki tudja, hogy a fiatalság múlandó, de lehet szépen is megöregedni. Megelőzéssel késleltetni az időmúlás jeleinek kialakulását a bőrünkön, visszapótolni mindazt, ami az öregedési folyamatok során elveszett, kijavítani az esztétikai hibákat, amelyek a páciens életminőségét befolyásolhatják. Ez a könyv elsősorban a szakmának szól, de a téma iránt érdeklődő laikusok is nagyon sok hasznos ismeretre tehetnek szert, s felülírhatják az esetleges előítéleteiket.
Orvosi szakkönyvet írni nem lehet egyszerű feladat. Hogy jött az ötlet, hogy a hétköznapi orvosi munkátok mellett létrehozzátok ezt a hiánypótló kiadványt?
A Covid-járvány alatt született meg az ötlet, amikor állandó bizonytalanságban éltünk, jelentősen csökkent a munkánk, viszont tele voltunk kreatív energiákkal. Az ötletgazda kolleganőm, dr. Papp Ildikó bőrgyógyász volt, aki azzal a kérdéssel hívott fel telefonon, hogy lenne-e kedvem megcsinálni vele az első magyar esztétikai könyvet. Legutoljára a 80-as években adtak ki kozmetológiával foglalkozó tankönyvet, a bőrgyógyászok azóta is abból tanulnak, jóllehet az elmúlt tíz évben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül ez a szakma. Nemzetközi szaklapok ontják ránk a legfrissebb kutatások eredményeit, Monte Carlóban, Párizsban, Szingapúrban nagyszabású kongresszusokon osztják meg rendszeresen egymással az esztétikával foglalkozó orvosok a tapasztalataikat, tanulják a legújabb módszereket, ismerkednek készítményekkel, technikákkal. Úgy gondoltuk, érdemes lenne a közjó érdekében ezeket valahogy átadni magyar nyelven a jövő orvosainak.
A tudás drága kincs, főleg, ha annak megszerzésébe jó sok pénzt és energiát kellett befektetni. Miért éri meg nektek, hogy a saját konkurenciátoknak ingyen átadjátok az ismereteiteket?
Ha felületesen vizsgáljuk a kérdést, tulajdonképpen semmiért. Mindenki, aki részt vett a könyv előállításában, – persze önmagunkat is beleértve – milliós értékben invesztál azért, hogy egy-egy új technikát megtanuljon, s a kongresszusokon való részvételnek is borsos ára van. Ha pusztán anyagi oldalról vizsgáljuk a kérdést, kicsit olyanoknak kellene lennünk inkább, mint a balettintézetben a diákoknak, akik szeretnének kitűnni és ezért a vizsgán a háttérbe lökdösik a másikat. Azonban, amíg a színpadon egymás abszolút konkurensei vagyunk és a drágán megvásárolt tudásunkat kamatoztatva naponta visszük vásárra a bőrünket a páciens- elégedettség oltárán, addig a színfalak mögött mind ugyanazért a célért munkálkodunk, hogy az esztétikai orvoslás az őt megillető helyre kerüljön a hazai szakorvoslásban. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, pedig komoly szakmai összefogásra van szükség, félretéve egyéni érdekeinket közösen lefektetve egy világszinten is épp kialakulóban lévő szakma magyar tudományos, jogi, etikai alapjait és kvázi klinikai gyakorlatát. Ahhoz pedig, hogy az elmúlt tizenöt évben általunk megteremtett értékek fennmaradjanak, és a tudásunk még magasabb szintre tudjon eljutni – épp úgy, mint bármilyen más tudományterületen –, kötelességünk beavatni a feltörekvő generációt, de tanulnunk is kell tőlük.
Mennyiben különbözik a klasszikus gyógyító orvos az esztétikai beavatkozásokat végző orvostól?
Az orvos attól még orvos marad, amikor nem fájdalmat csillapít, betegséget gyógyít, hanem életminőséget javító kezeléseket árul. A hippokratészi eskü kötelezi arra, hogy a betegnek ne ártson. Ésszel kell végezni a beavatkozásokat, csak addig a határig szabad elmenni, amíg a haszon-kockázat arány a haszon javára billen. Hozzánk egészséges emberek jönnek, a velük való kommunikáció külön tudomány. Tudnunk kell felismerni a pszichés problémákat, a testképzavar szülte irreális vágyakat, tudnunk kell nemet mondani, és ha szükséges, a pácienst megfelelő szakemberhez tovább irányítani. A könyvünkben nemcsak technikákról, újdonságokról írunk, hanem arra is kitérünk, hogy kell a páciens lelkével foglalkozni.
Annyit emlegettük az esztétikai orvoslás kifejezést. Mit csinálnak pontosan az ezzel foglalkozó szakemberek?
Olyan orvos-esztétikai kezeléseket végeznek, amelyek nem műtéti beavatkozások. Nem vágnak ki, nem távolítanak el semmit sem a páciensből, hanem regenerálni próbálják a szöveteket, visszaállítani az eredeti funkcióját, visszapótolni azokat az anyagokat, amelyek az öregedés folyamata során felszívódtak. Regeneratív medicinának is szokták nevezni ezt a tevékenységet, ami sokkal több, mint hogy óriásira feltöltünk egy szájat, vagy bebotoxozzuk az illető arcát. Egyben kezeljük a bőr öregedési folyamatait, stimuláljuk az öregedésnek indult bőrt, valamint kamuflázs kezelésekkel javítjuk az összhatást.
Mint minden újdonság, az esztétikai orvoslás is később érkezett meg hozzánk, mint Nyugat-Európa vagy Amerika más országaiba. Hogy látod, hol tartunk most? Utolértük őket?
Az őskáosz állapotában vagyunk most. Nagyon sok háttérképzés és orvosi gondolkodás nélküli ember kapcsolódott be ebbe az egészségügyi szolgáltatásba, és sokan még mindig a tíz évvel ezelőtti divat szintjén maradtak, ami a szájfelöltést és a botoxot jelenti. A rich face, azaz a jól felismerhető beavatkozások az arcon, bizonyos körökben egyfajta státusz szimbólumot jelentenek, a jólét szimbólumát. Rémisztő, hogy még mindig mennyien járnak Magyarországon szoláriumba, cigarettáznak, egészségtelenül étkeznek, nem törődnek a bőrükkel, azt gondolják, feltöltéssel és botoxszal elintézhetik a bőrfiatalítást. A hozzám járó páciensek sokkal tudatosabbak, odafigyelnek a fényvédelemre, olyan élelmiszereket, étrendkiegészítőket fogyasztanak, amelyek csökkentik a gyulladásokat a szervezetben ezáltal lassítják az öregedési folyamatokat, ápolják a bőrüket. Szeretnének természetesnek maradni, apró lépésekben javítani és tartósítani az elért állapotot, lehetőleg sebészi kés nélkül, de nem elvetve, csak megfelelő mértékben igénybe véve azt. Ez a fajta megközelítés a nyugat-európai gondolkodást tükrözi.
Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik most kezdenek ismerkedni az esztétikai kezelésekkel? Hogyan tájékozódjanak? Hogyan találjanak maguknak jó orvost?
Szerintem ezt a könyvet, bár elsősorban bőrgyógyászoknak készült, a laikusok is megértik. Az esztétikai orvoslás alapjairól mélyreható információkra tehetnek szert anélkül, hogy szponzorok, hirdetők befolyásolnák őket. Nehéz manapság ilyen tiszta, tényszerű forrást találni, a social média is tele van bújtatott hirdetésekkel, az orvosok oldalain is az általuk használt krémek, anyagok nevei szerepelnek. A tájékozódás az első lépés: az orvosok önéletrajzát, honlapját érdemes alaposan végig böngészni, megkeresni azokat az információkat, amelyek a különböző tanulmányokra, továbbképzésekre utalnak. Ezeket mindenki dokumentálja az oldalán. Kikérhetjük barátnőink, ismerőseink véleményét, akiknek a külseje inspiráló számunkra s van személyes tapasztalatuk az esztétikai beavatkozásokról. Fontos az első benyomás, amikor személyesen találkozunk az orvossal és a rendelőjével. Hallgassunk az ösztöneinkre, ha valami nem tetszik, ne nyomjuk el, de a külsőségek ne vigyék el a fókuszt az orvos szaktudásáról. Ha megtaláltuk az igazit, jó esetben hosszútávú kapcsolatot tudunk kialakítani vele.
Fotó: Zólyomi Norbert
A cikket megtalálod a Remind bookazine negyedik számában is!
