„A gyógyulás abból áll, hogy az ember megtalálja saját magát” – Interjú dr. Máté Gáborral

A Magyarországra érkező, Kanadában élő orvossal, dr. Máté Gáborral Fejes Réka beszélgetett a lelki eredetű betegségekről, a stressz szervezetünkre gyakorolt hatásáról és a gyógyulás lehetőségéről.

Ha egészségről beszélünk, testi-lelki egészségről beszélünk, a nyugati orvostudomány mégsem erre az egységre koncentrál, kizárólag a testet vizsgálja.

Nem az orvostudomány, hanem az orvosi gyakorlat, az orvosi praxis. Az orvostudomány a lélek és a test egységét már évtizedekkel ezelőtt kimutatta, a vezető orvosok már évszázadok óta erről beszélnek. A kritikám épp az az orvos kollégáimmal szemben, hogy nem túl tudományosak, hanem hogy nem elég tudományosak. Nem veszik figyelembe azt a tudományt, ami a lelkünk és a fizikai testünk egységét mutatja.

Miért nem veszik figyelembe?

Ennek szerintem több oka van. A keleti világban ezt az egységet mindig garantáltnak tekintik, általában a világszerte élő bennszülettek is látják ezt az egységet. A nyugati világban viszont ez az egység már az ókor után szétvált, a kapitalizmus megjelenése óta pedig hangsúlyozva lett.  Bizonyos szempontból a sikereink áldozatai lettünk. A nyugati orvostudomány vívmányaival csodák érhetők el fizikai szempontból, de közben elfelejtették, hogy ennek a dolognak egy másik része is van. Az orvostanhallgatók nagyon szorgalmas és elhivatott emberek, de intellektuálisan beszűkültek. Az orvosi képzés nagyon nehéz, kizsigereli őket, és miután nem néznek szembe a saját traumáikkal, a pácienseiknél sem ismerik fel őket.

 

Pedig a traumával járó stressznek látható nyoma van a szervezetünkben.

Volt egy nagyon híres magyar kutató, Sellye János, aki szintén kivándorolt Kanadába. Közel száz évvel ezelőtt patkányokon végzett kísérletekkel mutatta ki, hogy a stressz ártalmas az immunrendszerre, a belekre, a mellékvesére. De a stressz kárt tehet a kromoszómáinkban is, meg tudja változtatni a génjeink működését: fel tudja kapcsolni a rákos gének működését és le tudja kapcsolni a rák ellen védő gének működését. Gyulladást okoz a testben. Ezek a fizikai szempontok. Lelkileg a trauma olyan viselkedésmintákat rögzít bennünk, amik szintén károsak.

A stresszre a modern társadalom népbetegségeként tekintünk, mindeközben még sosem irányult ekkora figyelem a mentális betegségekre.

Azért irányul ekkora figyelem a mentális betegségekre, mert a nyugati világban mindenütt felütötték a fejüket. Több a depressziós, az ADHD-s, a szorongó ember. Annak dacára, hogy látjuk a problémát, mégsem kötjük ezeket traumákhoz. Az első könyvem, amit huszonöt évvel ezelőtt Kanadában írtam, a Szétszórt elmék az ADHD-ról szól. Akkor Magyarországon senkit sem érdekelt. Most pedig rájöttek, hogy ADHD-járvány van az országban. Miért? Mert az ADHD-t a trauma és a stressz okozza, és minél több a stressz egy társadalomban, annál több a mentális betegség.

Egy angol pszichológus, dr. Richard Bentall, a The British Academy tagja mondta, hogy a gyerekkori trauma és a felnőttkori mentális betegség közötti kapcsolat épp olyan bizonyított, mint a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata. Sajnos a legtöbb pszichiáter ezt mégsem tudja, mert nem tanulmányozza a traumát, az elme betegségét fizikai problémának látja, és orvosságokkal kezeli, amik ugyan tudnak segíteni – én is szedtem őket, tehát tudom – de ez nem megoldás, mert a gyógyszerek csak a tünetekkel dolgoznak, nem a traumával.

A test lázadása című könyvében olvastam, hogy a legnagyobb stresszt az okozza az életünkben, hogy próbálunk mások lenni, mint akik valójában vagyunk.

Ezt Sellye János mondta, és teljesen igaz. Milyen energiát követel az az önelnyomás, amikor elnyomod a saját véleményedet, a saját érzéseidet csak azért, hogy szeresselek vagy elfogadjalak! Ráadásul nem is téged fogadlak el, hanem azt a képet, amit nekem mutatsz. Ha egy gyerek úgy nő fel, hogy elnyomja a saját érzelmeit, véleményét és gondolatait azért, hogy a szülők elfogadják, felnőttként is így fog viselkedni – ez a viselkedés pedig stresszt okoz, ami meg betegséget okoz. A gyógyulás abból áll, hogy az ember megtalálja saját magát.

Az is hatalmas probléma, hogy gyerekkorunkban arra nevelnek minket, hogy fojtsuk el az érzéseinket. Miért támogatja ezt a társadalom?

Mert a fogyasztói társadalmat nem az érdekli, hogy mi a véleményem, mik a gondolataim. Az érdekli, hogy hogyan dolgozom – esetleg teljesen unalmas és értelmetlen munkakörben – és mennyit vásárolok az üzletekben. Minél inkább elnyomom saját magamat, az érzelmeimet, a véleményemet, annál inkább beleereszkedem abba a gépezetbe, amit ez a társadalom képvisel. Így elfogadhatóbb polgár leszek, elfogadhatóbb tagja a társadalomnak annak dacára, hogy magamat teljesen elveszítem.

Remind magazin

Ahogyan a könyveiben is említi, sokan azért kritizálják az elméletét, miszerint a testi betegségek lelki problémákra eredeztethetők vissza, mert úgy gondolják, hogy ez egy áldozathibáztató magatartás.

Ez egy félreértés. Vádolható-e valaki azért, ha kétéves kisgyerekként dühös, de elnyomja a haragját, mert a szülei rákiabálnak vagy megbüntetik? Vádolható-e valaki azért, mert elnyomta az érzelmeit, hogy túlélje a gyerekkorát? A szülők sem vádolhatók, hiszen a legjobbat tették, amit tudtak. De ha meg akarsz gyógyulni, be kell látnod, hogy mi történt veled.

Nemrég Budapestre látogatott egy híres kanadai pszichológus, Jordan Peterson. Ez a „nagy” pszichológus azt tanítja, hogy a gyereket meg szabad ütni, és ha dühös, akkor hagyni kell, hogy magától nyugodjon meg – magyarán azt mondja, hogy a harag a gyerekben nem normális, és a szülőknek a gyereket nemcsak szabad, meg is kell félemlíteni. Ha ilyenfajta tanácsot kapnak a szülők egy olyan pszichológustól, akinek Magyarországon elfogadott a véleménye, hogyan vádolhatnánk a szülőket?

A traumáinkat automatikusan átadjuk a következő generációnak, ameddig fel nem dolgozzuk őket. Itt nincs helye a vádnak, de felhívom az emberek figyelmét, hogy lássák be, mi történt velük, mi történt a családjukkal generációkon át, mert anélkül nincs megoldás.

Ha valaki rájön, hogy képes változtatni, és hogy ez változtatás gyógyulást okozhat, akkor sincs könnyű helyzetben, hiszen egy betegség önmagában is hatalmas stresszforrás. Hogyan lehet kiszállni ebből az ördögi körből?

Én azt tapasztaltam, hogy a betegség sokszor magával hozza a felismerést. A Normális vagy című könyvemben van egy fejezet, aminek az a címe, hogy A betegség, mint tanító. Én hét évig haldokló betegekkel dolgoztam Vancouverben a palliatív osztályon. Voltak pácienseim, akik két héttel a haláluk előtt is azt mondták nekem, hogy „doki, ez a betegség a legjobb dolog, ami velem történt valaha”. Miért mondták? Mert végre ráeszméltek arra, hogy mi a fontos az életben, és mi nem, és megtanulták, hogyan legyenek önazonosak. Senkinek se kívánom, hogy beteg legyen ahhoz, hogy tanuljon valamit, és azt sem mondanám, hogy szerencsés, mert megbetegedett, de azt állítom, és sokszor látom, hogy a betegség nemcsak stresszt okoz, de egy nagy felébredést is.

Fotók: Szente Nikolette

Ha tetszett a cikk, kattints, és olvasd el a Boldizsár Ildikóval készült interjúnkat is!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A haragunkkal sokszor a múlt sérelmeit fedjük el – Krizsó Szilvia vendége dr. Piczkó Katalin

Gyakran megesik, hogy egy ki nem vitt szemetesből, egy félmondatból vagy egy rossz hangsúlyból pillanatok alatt párkapcsolati háború lesz, pedig...

Rave, újcirkusz és drag show: exkluzív premierrel készül a Recirquel a Szigetre

Különleges, kizárólag a Sziget Fesztivál közönsége számára látható produkcióval tér vissza idén a Recirquel. A társulat augusztus 11. és 15....
legszinesebb_varos_lisszabon_foto_pexels4

Ez lett a világ legszínesebb városa, tőlünk mindössze 3000 kilométerre

Tengerpart vagy hegyek? Forgalmas nagyváros vagy nyugodt vidék? Gazdag kultúra vagy pihentető természet? Általában ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak...

Több mint wellness – amikor a hosszú élet szemléletté válik

A longevity ma az egészségipar egyik legmeghatározóbb hívószava. Konferenciák, kutatások és nemzetközi szakértők keresik a választ arra, hogyan élhetünk nemcsak...

3 magyar kötődésű nemzetközi regény a nyár végére

Az elmúlt időszakban egymás után jelentek meg olyan nemzetközi szerzők regényei, amelyek Magyarországról indulnak, a hazai történelemhez kapcsolódnak, vagy éppen...
randizas_foto_pexels

Amikor a randizásba is beszivárog a ChatGPT – tényleg „ick” lett az AI használata?

Egy ideje már a munkán és a mindennapi szervezésen túl is megjelenik a mesterséges intelligencia: ott van a legszemélyesebb tereinkben,...
hegedus_zsanett_bespoke_tervezo_aiaie_foto_panamy

„Mindenki a legjobb önmagát szeretné viszontlátni a ruháiban” – interjú Hegedűs Zsanett bespoke tervezővel

Harmincegy éve ugyanaz a kérdés foglalkoztatja Hegedűs Zsanettet: hogyan lehet a ruhák nyelvén pontosan megfogalmazni egy ember személyiségét. Az AIAIÉ...
florence_comite_longevity_orvos_harom_szokas

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az idősödés elsősorban genetikai kérdés. Azonban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a hosszú és egészséges...

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Harminc év újságírás és számos sikeres regény után Mörk Leonóra ezúttal nem történelmi hősnőket vagy kitalált szereplőket állít a középpontba,...

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka

Fuller Bianka pszichológus szerint a mai fiatalok talán minden korábbinál tudatosabban keresik a választ arra, kik is ők valójában. Közben...

EZ IS ÉRDEKELHET

A haragunkkal sokszor a múlt sérelmeit fedjük el – Krizsó Szilvia vendége dr. Piczkó Katalin

Gyakran megesik, hogy egy ki nem vitt szemetesből, egy félmondatból vagy egy rossz hangsúlyból pillanatok alatt párkapcsolati háború lesz, pedig...

Rave, újcirkusz és drag show: exkluzív premierrel készül a Recirquel a Szigetre

Különleges, kizárólag a Sziget Fesztivál közönsége számára látható produkcióval tér vissza idén a Recirquel. A társulat augusztus 11. és 15....
legszinesebb_varos_lisszabon_foto_pexels4

Ez lett a világ legszínesebb városa, tőlünk mindössze 3000 kilométerre

Tengerpart vagy hegyek? Forgalmas nagyváros vagy nyugodt vidék? Gazdag kultúra vagy pihentető természet? Általában ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak...

Több mint wellness – amikor a hosszú élet szemléletté válik

A longevity ma az egészségipar egyik legmeghatározóbb hívószava. Konferenciák, kutatások és nemzetközi szakértők keresik a választ arra, hogyan élhetünk nemcsak...

3 magyar kötődésű nemzetközi regény a nyár végére

Az elmúlt időszakban egymás után jelentek meg olyan nemzetközi szerzők regényei, amelyek Magyarországról indulnak, a hazai történelemhez kapcsolódnak, vagy éppen...
randizas_foto_pexels

Amikor a randizásba is beszivárog a ChatGPT – tényleg „ick” lett az AI használata?

Egy ideje már a munkán és a mindennapi szervezésen túl is megjelenik a mesterséges intelligencia: ott van a legszemélyesebb tereinkben,...

A longevity-orvos szerint ez a 3 szokás lassíthatja leginkább az öregedést

„Minden felhőnek ezüstös a szegélye” – interjú Mörk Leonórával a személyes történetek erejéről

Fájdalomkerülő társadalomban élünk – a Tudatos döntések vendége Fuller Bianka

BMW Art Car kollekció – a kortárs művészet és a motorsport találkozása Münchenben

„Lehet, hogy nem elvesztetted önmagad, csak már más lettél” – Krizsó Szilvia vendége Wolf Kati

Mit tanulhatunk Yotam Ottolenghi világhírű séftől a tudatos utazásról?