Lassan száz éve vizsgálják, hogy a tápanyagokban dús, de kevesebb energiát tartalmazó étkezésnek milyen hosszú távú hatásai vannak az egészségre és az élettartamra. Úgy tűnik, a kutatások most új fázisba érkeztek. Rámutattak, hogy a böjt kulcsszerepet játszhat a hosszú élet elérésében.
Egyre fontosabb kérdés
Ahogyan egyre inkább kitolódik a születéskor várható élettartam – ezt az utóbbi pár évben a koronavírus-járvány okozta halálozás ideiglenesen felrúta –, úgy egyre kevésbé számít kuriózumnak, hogy az ember akár 100-120 évig is élhet. Sok, évtizedekkel ezelőtt még potenciálisan halálosnak számító betegség mára már gyógyíthatóvá, karban tarthatóvá vált – a HIV-vírusfertőzés például idejében felismerve krónikus betegséggé szelídült –, és a világon most először többen veszítik életüket az idősödéssel összefüggő állapotok miatt, mint fertőző betegségekben. A tudósokat évtizedek óta érdekli, hogyan élhetnénk hosszabban, mitől függ, milyen sebességgel öregednek a sejtjeink, miért élnek egyes emberek és bizonyos országok, területek lakói tovább, mint mások, és a legfontosabb: mit tehetnénk azért, hogy hosszabb ideig éljünk.
Egerek és emberek és élesztőgombák
Az 1930-as évek óta folynak kutatások – többek között egereken – amelyek rendre kimutatták, hogy a körülbelül egyharmadával lecsökkentett kalóriabevitel számottevően meghosszabíthatja az élettartamot. A humánkísérletek még kezdetleges fázisban vannak, de az eredményeik ígéretesek. 2022 februárjában megjelent egy tanulmány, amely 200 embert vizsgált két éven keresztül. Az egyik csoport csökkentett kalóriamennyiséget fogyasztott. A kutatók nemcsak azt tapasztalták, hogy a kevesebb kalóriát fogyasztóknak jobb egészségügyi mutatóik voltak, hanem azt is, hogy a csecsemőmirigyük jobban működött. A csecsemőmirigy a mellkasban helyezkedik el, és az immunrendszer fontos sejtjeinek, a T-limfocitáknak legfőbb termelője, így pedig az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában elengedhetetlenül fontos a szerepe.
Vishwa Deep Dixit, patológus, immunbiológus professzor, a kutatás egyik vezetője szerint a csecsemőmirigy nagyon hamar, már a negyvenes éveink elején elzsírosodik, ami azt jelenti, hogy működésképtelenné válik a 70%-a. Emiatt pedig kevesebb T-sejtet termel, vagyis ahogyan öregszünk, úgy egyre kisebb eséllyel tudjuk felvenni a harcot a különböző kórokozókkal szemben. Ez az egyik oka annak, hogy az idős embereknél nagyobb a betegségek kockázata.
Az említett kutatásban azt figyelték meg, hogy annál a csoportnál, ahol a résztvevők 14%-kal csökkentették a napi kalóriabevitelüket, nem zsírosodott el a csecsemőmirigy olyan mértékben, és több T-limfocitát termelt, mint a kísérlet elején. Embereken egyelőre kevés kísérlet folyik, azonban más élőlényeket megfigyelve úgy tűnik, hogy a glükózbevitel csökkentése, és a bizonyos időszakra korlátozott étkezés jelentősen növelheti az élethosszt. Élesztőgombák esetében figyelték meg, hogyha 75%-kal csökkentették a glükózbevitelt, akkor 25%-kal megnövekedett az élettartamuk.
A tudósok aktívan vizsgálják azt is, hogy ezek a megfigyelések pontosan milyen élettani mechanizmusokkal állhatnak összefüggésben. Leginkább azt kutatják, mely gének lehetnek felelősek azért, hogy egyesek hosszabb ideig élnek, és ez hogyan állhat kapcsolatban a kalóriabevitellel és a cukorfogyasztással. Egy nemrég megjelent kutatásból az derült ki, hogy a szigorú diéta a sejtekben növeli bizonyos molekulák aktivitását, amelyek csökkenthetik a káros kromoszomális változásokat – ezzel pedig elkerülhetők bizonyos génmutációkhoz kötött betegségek. Ezek a felfedezések azért is fontosak, mert hozzásegíthetik a tudósokat olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek kalóriacsökkentés nélkül is ilyen pozitív módon hathatnak az emberi sejtekre.
Az időszakos böjtölés is segít
Egy másik tanulmány is lázban tartja a téma kutatóit. Igaz, egyelőre csak egereken végezték el, de úgy tűnik, hogy lényegesen tovább élnek azok az egerek, amelyek nemcsak kevesebb kalóriát fogyasztanak, de az evést arra az időszakra időzítik, amikor a legaktívabbak. Az egerek átlagos élettartama 800 nap. A kísérletben azok az egerek, akik egész nap ehettek, de akár 40%-kal is kevesebb kalóriát vittek be, átlagosan 875 napot éltek. Érdekes módon még azok az egerek is tovább éltek, akiknek a csökkent kalóriabevitelt a nem aktív időszakukra időzítették: ők átlagosan 959 napot. Azok az egerek azonban, amelyek esetében a kevesebb kalóriát az aktív időszakukban adták, 1068 napot éltek átlagosan, tehát az élettartamuk 35%-kal magasabb volt azokéhoz az egerekéhez viszonyítva, akik sem kevesebb kalóriát nem ettek, sem nem volt időhöz kötve, mikor ehetnek. Persze, ezeket a kísérleteket embereken is fontos elvégezni, de a hozzánk hasonlóan emlős egereken végzett vizsgálatokból következtethetünk arra, hogy ha keveset eszünk, és azt az aktív időszakunkban tesszük, azaz egyfajta nappali, időszakos böjtölést folytatunk, hosszabb életre számíthatunk.
Nem csak a kalória számít
Emberek esetében a kutatások már elkezdődtek, de mivel mi az egerekhez képest például sokkal hosszabb ideig élünk, az meglehetősen költséges és nem túl hatékony módszer lenne, ha azt figyelnék meg a tudósok, hogy mennyi ideig élnek a kevés kalóriát fogyasztók, vagy mennyire kerülik el őket a krónikus betegségek. Ehelyett többek között a vérnek olyan mutatóit vizsgálják, amelyek segítségével a biológiai öregedés ütemét és előrehaladásának képesek mérni.
Egy idén februárban, 220 ember részvételével végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a kalóriacsökkentés egészséges felnőtteknél lassíthatja az öregedés ütemét. A kutatásban használt Calerie beavatkozás lelassította az öregedés ütemét, amelyet egy algoritmus segítségével mértek a résztvevők vérének bizonyos mutatójából. A beavatkozás az öregedés ütemének 2-3 százalékos lassulását jelentette, ami a halálozási kockázat 10-15 százalékos csökkenésével egyenértékű. Ez a dohányzásról való leszokást elősegítő beavatkozáshoz hasonló hatás.
Végezetül nagyon lényeges azt is kiemelni, hogy az úgynevezett kalóriacsökkentő beavatkozások valószínűleg nem önmagukban sikeresek, hanem úgy, ha nem járnak együtt hiányállapotok kialakulásával, tehát a szervezet megkap közben minden szükséges tápanyagot. Ez röviden azt jelenti, hogy egy ilyen étrend összeállítására nagyon oda kell figyelni, a sok zöldség és gyümölcs például elengedhetetlen, de a mikro-és makrotápanyagok megfelelő mennyisége és egyensúlya is kritikus kérdés.
Fotók: Pexels
