Egészség
2025.03.27.
hirdetés
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, a szervezetünk tehát képes azt tárolni, és emiatt túl is lehet adagolni. Emellett azon ritka vitaminok közé tartozik, amelyet napfény hatására természetes módon is előállítunk (ebben a formában pedig túladagolni sem lehet). Nyáron tehát a mi éghajlatunkon bőrtípustól függően elég heti három alkalommal 10-30 percet a déli napon tölteni úgy, hogy nem használunk naptejet, és a testünk 30%-át fedetlenül hagyjuk. Sötétebb bőrűeknek ennél több, nagyon világos bőrűeknek pedig kevesebb időre van szükségük a megfelelő mennyiségű D-vitamin-termeléshez. Mivel azonban a naptej nélküli rendszeres napozás növelheti a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának kockázatát, érdemes megfontolni, hogy nyáron sem a napfényből próbáljuk feltölteni a szervezetünket D-vitaminnal. Magyarországon pedig körülbelül október és április között nem jutunk annyi napfényhez, hogy az megfelelő mennyiségű D-vitamint termeljen.
Habár egyes ételekben – például tojássárgája, máj, lazac, szardínia – is megtalálható, még vegyes étrenddel is nehéz bevinni a megfelelő mennyiséget a vitaminból, ezért – legalábbis az év egy adott szakában – szinte mindenkinek szüksége van a pótlásra.
A hivatalos ajánlás az, hogy tavasztól őszig napi 2000 NE (azaz nemzetközi egységnyi) D-vitamint kell szednie minden felnőttnek, 1000 NE-t az iskoláskorú gyerekeknek és 400 NE-t a kisbabáknak (csecsemőknél mindenképpen beszéljünk a pótlást megelőzően a gyerekorvossal, ugyanis a tápszerek többsége tartalmaz D-vitamint, ám az anyatejben csak nagyon kis mennyiség van).
Azt azonban érdemes tudni, hogy ezek a szinten tartó mennyiségek, ha tehát valakinél – adott esetben súlyos – hiány mutatható ki, annak többet kell szednie. Érdemes tehát rendszeresen – egy-kétévente – ellenőriztetni, hogy van-e esetleg D-vitamin-hiányunk. Ha pedig kiderül, hogy van, akkor az orvosunkkal egyeztetve kell meghatározni, mennyi és milyen pótlásra és kontrollra van szükségünk. Az új ajánlás értelmében nem feltétlenül kell naponta szedni a vitamint, hanem heti egy alkalommal beszedett 14 000 NE vagy havi egy alkalommal bevett 60 000 NE egységben is lehet pótolni.
Sok oka van annak, ha nincs megfelelő mennyiségű D-vitamin a szervezetünkben, de a leggyakoribb az, hogy egyszerűen nem viszünk be belőle eleget. Az elhízásnak is lehet azonban szerepe a vitamin nem megfelelő hasznosulásában: azok, akiknek a testtömegindexe 30 felett van, gyakrabban szenvednek D-vitamin-hiányban, mint az alacsonyabb testtömegűek. Bizonyos esetekben a vesék nem képesek a bevitt D-vitamint aktív formájává alakítani. Ennek esélye idősebb életkorban még nagyobb, ezért ilyenkor különösen fontos az egyénre szabott pótlás.
Emellett bizonyos betegségek, például a Crohn-betegség, a cisztás fibrózis és a cöliákia megnehezíthetik a bélrendszer számára a D-vitamint felszívódását.
Úgy tűnik, hogy a koronavírus-fertőzéssel nehezebben küzdenek meg azok, akiknek D-vitamin-hiányuk van, így a súlyos fertőzés esetén megemelt dózist kell szednie a betegeknek. Ennek mennyiségét a kezelőorvos határozza meg. Ha valakinek enyhe tünetei vannak, és otthon lábadozik, a háziorvos tud kellő felvilágosítást adni arról, mennyi D-vitamint szedjen.
Több tanulmány szerint a D-vitamin alacsony szintje a vérben növelheti a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás megnövekedett kockázatát, az időskori elbutulás, a gyerekkori súlyos asztma és bizonyos rákok kialakulásának kockázatát. Habár az eredmények nem minden kétséget kizáróak, egyes kutatások azt sugallják, hogy a D-vitamin szerepet játszhat számos különböző betegség megelőzésében és kezelésében, beleértve az 1. és 2. típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a glükózintoleranciát és a szklerózis multiplexet.
Források:
hirdetés
